A feketék országában [antikvár]

Sajátságos dörgő morgás ébresztett fel álmomból, vagy talán valamelyik alvótársam hortyogása volt csak? A légmentesen elzárt téli kunyhóban kétségbeejtő levegő volt. A szűk helyen nyolc ember és öt kutya feküdt. A szarvasbőrből épített sátorkunyhó közepén hatalmas tűz maradványa parázslott, amelynek fojtó füstje egyetlen, áthatolhatatlan felhőt alkotott, mivel a szelelőlyuk be volt tömve. Én fejemmel a cetolajtól bűzlő Snjára anyónak a csípőjén feküdtem (Snjára magyarul egeret jelent). A jobb lábam az öreg Sette bácsi teste alatt volt (Sette magyarul nyilat jelent), ballábam pedig az egyik kutyának fejvánkosul szolgált. Pent apó az én szőrmekabátomat kapcsolta össze, hogy az ő drága feje az én gyomrom táján pihenjen, úgy, hogy annak a kutyának a farka, amelynek ő maga matracul szolgált, az én arcomon kapargált és orromat törülgette.