Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Sajátságos dörgő morgás ébresztett fel álmomból, vagy talán valamelyik alvótársam hortyogása volt csak? A légmentesen elzárt téli kunyhóban kétségbeejtő levegő volt. A szűk helyen nyolc ember és öt kutya feküdt A szarvasbőrből épített sátorkunyhó közepén hatalmas tűz maradványa parázslott amelynek fojtó füstje egyetlen, áthatolhatatlan felhőt alkotott, mivel a szelelőlyuk be volt tömve. Én fejemmel a cetolajtól bűzlő Sujära anyónak a csípőjén feküdtem (Sujära magyarul egeret jelent). A jobb lábam az öreg Sette bácsi teste alatt volt (Sette magyarul nyilat jelent), ballábom pedig az egyik kutyának fejvánkosul szolgált. Pent apó az én szőrmekabátomat kapcsolta össze, hogy az ő drága feje az én gyomrom táján pihenjen, ugy hogy annak a kutyának a farka, amelynek ő maga matracul szolgált, az én arcomon kapargált és orromat törülgette. Ehhez a megbecsülhetetlen kényelemhez járult az a forróság, amely az én bőr- és szőrmeruhámon belül támadt. Ehhez járult a különböző hangú hortyogás, amely a cellát betöltötte s igy könnyen érthető, hogy én az álom puha karjából hamar fölébredtem.
De mégsem hortyogás volt az, amely engem felébresztett, mert most másodszor is hallgattam azt a röfögő hörgést nem messze a kunyhótól. Mindjárt utána lövés dördült és egy hangos kiáltás hallatszott
- Attje, tassne le tarfok!... Atyám, medve van itt!
Egy szempillantás alatt mindnyájan fölugrottunk.