Bővebb ismertető
Részlet:
Akinek díj van kitűzve a fejére. «Kétezer font jutalom adatik annak, aki élve vagy halva kézrekeríti a szipoj-lázadás egyik volt főnökét, ki valószínűleg a bombay-i helytartóság székhelyén lappang : Dandu-Pant nábobot, aki még ismeretesebb e név alatt: . . .»
E hirdetményt olvashatták Aurungabad lakói, falragaszokon, 1867 március 6-án este.
Az «ismeretesebb» név, - hirhedt, egyrészről átkozott, másrészről titokban imádott név - hiányzott azon falragaszon, melyet egy Duna partján romban heverő bungaló falára csak az imént szegeztek ki. Azért hiányzott pedig, mert a hirdetmény azon sarkát, melyre éppen e név esett, leszakította egy fakír, akit a víz magános partján, ahol rajta kívül akkor senki sem járt, nem is láthatott meg senki. Az üldözött lázadó-főnök nevével együtt a bombay főkormányzó neve is le volt szakítva, aki az indiai alkirály aláírását ellenjegyezte a hirdetményen.
Mi indította a fakírt e tettre? Azt remélte-e elérni a hirdetmény megcsonkításával, hogy az 1857-iki lázadó-főnök kikerüli ezáltal a nyilvános üldözést s annak következményeit? Remélhette-e, hogy oly rémítő hirhedtséget, egy hirdetmény rongyával együtt, megsemmisíthet? Őrültség lett volna ezt hinnie.