A hegyaljai diákok [antikvár]

Részlet a könyvből: "A szónokválasztó gyűlés A tótos kiejtésű öreg pedellus már harmadszor járta végig a folyosót, csitítgatva a hangosan vitatkozó csoportokat. - urak, ez a csend nem jól van! Torkos úr, miért kiabálja? A fiúk kipirult arcán tréfás mosolygás villant meg s tovább vitatkoztak. Négyen-öten is beszéltek egyszerre. De valamennyi hang közül a torkos mély baritonja vágott ki, amint indulatosan fejtegette a főbenjáró dolgokat. - Nem engedhetjük! Semmiféle tanári erőszaknak nem engedünk! Alapszabályaink szerint az ünnepi szónokot a tanár úr hármas jelölése alapján mi választjuk. És ha Szapronczay volna az első helyen s kapás Béla az utolsó helyen jelölve: Kapást választjuk meg. Azért, hogy a Szapronczay apja pénzügyigazgató, nekünk nem kell hanyatesnünk. Kapásnak több van a kisujjában, mint az egész Szapronczay-atyafiságnak a fejében. - Úgy van! Igaz! Éljen Torkos! - hangzott föl a csoportból. - Csak összetartás! Kapás iparos fiú, de itt az iskolában nincs úr és iparos. Itt csak diákok vannak. Kapás pedig az első diák valamennyink közt. Nem igaz? - Grachusok! - kiáltotta egy hang a folyosó végén álló csoportból. Ez a kiáltás felforralta a szenvedélyeket. Tíz torok is kiáltotta egyszerre: - Ki volt az?"