A két imposztor [antikvár]

Részlet a könyvből: A TUTAJON. Az öreg úr künn állt a tornáczon s nyugtalanúl nézegetett onnan az utczára. Az utczán izgatottan jöttek-mentek az emberek s hangosan sajnálkozva diskuráltak a szerencsétlenségről. A kapuk előtt szomorú asszonyok zúgtak, siránkoztak, megállítva minden arra járó embert, hogy valami újabb hírt halljanak. Az egész falu teli volt rémülettel és kíváncsisággal; még a kutyák is kiültek a kapuba az asszonyok közé, mintha a dolog őket is erősen érdekelné. Most a malom felől egy sereg, ingre vetkezett, átázott ember jött lefelé az úton. Vállaikon hoszszú, vashorogban végződő rudakat emeltek, a milyenekkel égés alkalmával a tüzet fogott háztetőket szokták lerángatni. Azok is nagy hangon zúgtak, kiabáltak.