A kis makrancos házassága [antikvár]

Részlet a könyvből: "Dévaj lárma, vidám kacagás hangzott ki Gontranék gyermekszobájából. - Ince bácsi, Ince bácsi! ujjongott egy csomó gyerek, s egy tiz esztendős fiucska, egy két és nyolc esztendős leányka egy úr elé rohant, aki óvatosan bekukucskált a gyermekszoba ajtaján. Hamarosan körülfogták a vendéget, és ahányan voltak, annyifelé ráncigálták. A jövevény kacagva védekezett a támadás ellen. A pajkos apróságok majd levették a lábáról, s még erősebben beléje kapaszkodtak. - Eresszetek el, hagyjatok nyugton! No, megálljatok lurkók, majd adok én nektek! A vendég szinlelt haraggal pálcájához kapott. A gyerekek sikongva szétrebbentek. A fiu meg az idősebb leányka - egy sötétfürtü, ragyogó szemü gyermek, - földhöz vágták egymást. Nagy vadul birokra keltek s gomolyaggá válva hemperegtek a földön. - Ugyan Ruth, nem szégyenled magad! Kelj fel azonnal! parancsolta Ilze, aki ép e pillanatban lépett be a szobába Nellivel együtt .Majd kezet fogott Ince bácsival, aki időközben karjára vette a kis szöszke Mariskát. Ezalatt Ruth, Gontrannék idősebb leánykája, meg Frici pajtás, Róza fiacskája a vendég háta mögé lopózott, s vidám enyelgés közt meg-megcibálta. Valahányszor Ince bácsi megfordult, hogy elüzze a dévajkodó apróságokat, hangosan sikongva elrohantak."