Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Sok édes semmiség, hétköznapi apróság odatapad az ember szivéhez a gyermekkorban, odatapad úgy, hogy nincs emberi hatalom, mely attól elválassza. Mély gyökeret vernek a szív földjében, táplálkoznak a szív vérével, s addig élnek, míg a szív parányi malmát hajtja az élet patakja; s meghalnak akkor, mikor a szív utolsót dobban.Hamarább tűzbe dobunk egy-egy arcképet, melyet sokáig a szívünkön rejtegettünk, egy-egy hajfürtöt, melyre sok-sok csókot avagy könnyet hullattunk; egy-egy hervadt virágot, mely hűtlenül megfakul, széthull az idők folyamán, mint a gyermekkori emlékeket.