A legszebb Grimm mesék [antikvár]

Részlet a könyvből: Jancsi és Juliska EGYSZER volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény favágó. Egy kicsiny kunyhóban lakott feleségével és két gyermekével egy sűrű, sötét erdő szélén. A kisleányt Juliskának, a fiúcskát pedig Jancsinak hívták. Hát biz szűkösen telt favágóéknak a mindennapira való! Történt egyszer, hogy nagy drágaság ütött ki az országban, s a szegény favágó akárhogy szerette is volna, nem birt kenyeret adni a gyermekeinek. Egyszer este annyira nyomta a szívét a gond, hogy nem birt elaludni. - Jaj, mi lesz velünk? - sóhajtozott. - Nincs már egy harapás kenyerünk se. - Hát én a mondó vagyok, hogy vigyük ki holnap korán reggel a gyermekeket az erdőbe, gyujtsunk nekik tüzet, nyomjunk a kezükbe egy karéj kenyeret s hagyjuk őket ott Isten nevében, - szólt a felesége. - Úgy se találnak haza s legalább megszabadulunk tőlük.