A nyárádi torony [antikvár]

Az életem sírással kezdődött, de azóta megtanultam nevetni. Nem volt könnyű dolog, mondhatom, megszenvedtem érte. Szegény, apátlan, anyátlan árva voltam. Nem is szegény, hanem ágról szakadt. A szüleimtől jó étvágyat és egy goromba, fösvény nagybácsit örököltem. Nem adott az soha semmit, csak két pofont Kukkide Márton hentes kirakata előtt. A hentest egyébként Bolyhosnak hívták és kancsi volt. A városban csufondáros természetű emberek laktak, a rendesen kívül mindenkinek volt még egy másik neve. Így kapott nevet a sanda mészáros is.