A sárga kanapé 2. [antikvár]

^uG 8. Reggel hét. Most értem haza, és úgy bevágtam magam mögött a szobám ajtaját, hogy végigrepedt a fal a keret mentén. Klassz. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy már a lépcsőház ajtaját is bevágtam magam mögött, hogy Áron ne tudjon utánam jönni. Vagy legalább ne derüljön ki, ha nem is akar. Voltunk Szigeten. Anyuék simán-lazán elengedtek. Wa Áronnal megyek, bármire áldásukat adják, mert benne megbíznak. Ami felveti a kérdést: miért, bennem nem? Rózsás kedvem van, már a naplóírásból is kiderül Ma meg az ajtócsapkodásból. Dupla ajtócsapkodásból. Valamint abból, hogy Áront egy szó nélkül otthagytam a ház előtt. Illetve hogy egy szó nélkül jöttünk haza a Szigetről. Tehát voltunk Szigeten. Áron ki akart menni a Punnany Masslf-koncertre, én pedig elkísértem. Bár ne tettem volna/