kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - A szalontai kovács [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/134/4554134.jpg "Móra Ferenc - A szalontai kovács [antikvár]")
Fedlap kopottas, hosszában megtört, címlapon ajándékozási bejegyzés. Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879-ben, ő volt a nyolcadik a tízgyermekes családban. Édesapja, Móra Márton szegény paraszti sorból lett foltozó szűcsmester. „Volt ö valaha - meséli az író - urak szűcse is, szeme fénye a bőrruhákat készítő céhnek is . .. De aztán elmúlt a céh, a bőrruhát viselő régi urak is igen csak elmúladoztak, s Márton a szegények szűcsévé vált." Szeretetre méltó és bölcs ember, aki egész nap...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
900 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Fedlap kopottas, hosszában megtört, címlapon ajándékozási bejegyzés.Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879-ben, ő volt a nyolcadik a tízgyermekes családban. Édesapja, Móra Márton szegény paraszti sorból lett foltozó szűcsmester. „Volt ö valaha - meséli az író - urak szűcse is, szeme fénye a bőrruhákat készítő céhnek is . .. De aztán elmúlt a céh, a bőrruhát viselő régi urak is igen csak elmúladoztak, s Márton a szegények szűcsévé vált." Szeretetre méltó és bölcs ember, aki egész nap dolgozik, végzi az egyszerű falusi szűcsmunkát, hogy abból valahogyan el tudja látni népes családját. Gyermekei közül Ferkó volt a legérdeklődőbb, legeszesebb, a szűcsmester idejében felismerte, 5 azt akarja, hogy tanult ember váljék belőle. Iskoláztatja, hogy többre vigye, mint ő, az apja. Sok más írása mellett az író a „Kincskereső kisködmön" című regényében állított édesapjának gyönyörű emléket. A kis Gergő megirigyli a bíró fiának csizmáját, az édesapja nem beszéli le a fiát a csizmavásárról. Hadd próbálja meg Gergő, milyen is az úri csizma a szegény ember fiának lábán. De Gergő hamarosan ráébred, hogy az „előkelő" csizmában nem lehet játszani, nem lehet kapálni, és nem lehet pénzt keresni, mert a „munkaadók" csak mezítlábos gyereket fogadnak fel. Amikor pedig a csizma egy kapavágással tönkremegy, Márton szűcs így foglalja össze a tapasztalatot: „Látod, így jár a csirke, mikor fecskét akar játszani. Ne kívánkozz te sarkantyús csizmára, mezítláb is megnőhetsz akkorára, mint a bíró fia". Ilyen tanításokat hall otthon a kis Ferkó, és az apja példájából látja, hogy a mindennapi munka mekkora örömet és öntudatot ad az embernek.
Termékadatok
Cím: A szalontai kovács [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kiadó: ION CREANGA KÖNYVKIADÓ
Oldalak száma: 238
Kötés: ragasztott papír
Méret: 150 mm x 210 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............