A szív parancsára (rossz állapotú) [antikvár]

Részlet a könyvből:Már reggel egészen másképen kezdődött a nap, mint máskor szokott. Éppen csak a reggeli torna és az ájtatoskodás folyt le úgy, mint máskor, azontúl azt tehette a két fiatal leány, amit éppen akart.Miss Glayds, az angol kisasszony csak pár pillanatra jelent meg a tanulószobában és csupán arra kérte Klementinát, hogy a két utolsó leckét ismételje át. Tekintve, hogy kivételesen szép idő van, délelőtt teniszezhetnek és a parkban maradhatnak, amíg elérkezik az ebéd ideje.A tanulószoba ablakából látták, hogy mama és Miss Gladys autóba ülnek és gyorsan elhajtanak. Ritkán szokott ez megtörténni, de ilyenkor egészen biztos, hogy csak órák múlva érkeznek haza ismét.A mama reggelinél említette, hogy ma csak délben találkoznak, de egyebet nem mondott. Viszont Klementina már régen sejtett valamit. Tulajdonképpen azt se tudta, honnan, de lassan tudomására jutott a titok.Bizonyos, hogy Timót püspök volt a kezdeményezője az egésznek. Amióta csak emlékszik, mindig tőle eredt minden, ami újdonság és kellemes dolog volt kis leányéletében. Így aztán, ha Klementinának, vagy Máriának valami rendkívüli kívánsága volt, amit a szülőktől kellett kikönyörögni, előbb mindig az ősz, jóságos főpap volt az, aki tudott a kislányok óhajtásáról. Ő már előre megmondta, hogy mit remélhetnek. Bizonyos volt, hogy ha a püspök helyesnek és teljesíthetőnek látta a kérést, akkor a papa is rámondta a beleegyező szót.