A Sződy leányok [antikvár]

A KIS SEBESÜLT. „Előttem állnak mind a szentek, Kik szépért, jóért harczba mentek, Körülöttük zugó vérfolyó, Szivükben lándzsa, nyíl, golyó." Palágyi Lajos. Szokatlanul néptelenek voltak a nagy alföldi város utczái. Mindenki lakába vonult és ha a falakon átpillanthatunk, láttuk volna, mint rakosgat, csomagol mindenütt a lakosság. Az ur és pórnép pinczékbe, vermekbe rejtette vagyonát, a gazdagabbak szekereiket is megrakatták, és azután kis idő múlva egyik ház kapuja a másik után tárult fel. Kocsik fordultak ki a kapukon és indultak lassan ügetve az Alvég felé. Menekült, ki merre tudott. Menekült mindenki az ellenség elöl, melyet a Felvég felől vártak. Az Alvégből kinyúló országút délutánra egész kocsisorral telt meg, melyek azután az országút mellékutain fordultak be jobbra-balra.