A tél birodalmában [antikvár]

A jura lakói. Talán egyik-másik olvasónak valótlannak, vagy épen hihetetlennek is fog tetszeni ez a történet, melyet most itt el akarok mondani, pedig valójában ugy ment végbe, mint ahogy én azt elbeszélem. Aki azonban a Jura hegységet ismeri, tapasztalásból tudja, hogy e hegység magaslatai télen milyen zordak, sivatag színezetűek. Aki azokon hóförgetegeket átélt és olyan borzasztó és rontó vadságu vihart látott, mint amilyen lapályt és völgyet sohsem keres fel, ki azt a tömérdek havat látta, mely a hideg évszak alatt a hasadékokban a hegy ormain és lejtőin összegyülemlik, az nem fog kételkedni abban, hogy az ott lakó szegény hegyi pásztorok olyan nagyarányú veszélyeknek vannak kitéve, melyről a lapálylakók fogalmat sem tudnak alkotni maguknak. Valóságos megváltás már a szegény hegyilakók számára, mikor a hosszu téli hónapok után végre lágy szellő lengedez és gyengéd leheletével a havat a hegycsúcsokon és szakadékokon elolvasztja.