Bővebb ismertető
1. A vérdíj
Az udvari haditanács márvánnyal padlózott folyosóján visszhangot verve kopogott báró Eberstein Eckbert császári ezredes csizmája. A folyosó néptelen volt. Az alabárdos nemesi testőrök számára is tilos volt ez a hely, ahol a titokzatos birodalmi gróf tanyázott. Aki ide belépett, önkéntelenül szaporábban szedte a levegőt, és akaratlanul Ls meghallotta a saját szíve dobbanását.
A titokzatos birodalmi gróf szeme elé kerülni gyakorta többet jelentett, mint a felséges császár, az ez idő szerint uralkodó 1. Lipót ájtatos pillantásaiban fürödni. Az öreg császár mostanában már inkább csak imádkozott birodalmáért, amelynek legtitkosabb katonai ügyeit a nevén sohasem nevezett birodalmi gróf tartotta kezében.
Eberstein ezredes kora ifjúságától katona volt. Állta a csaták tüzét, lovagi viadalokban mérkőzött ellenfeleiveL Most mégis enyhe borzongás lúdbőrözte a hátát. De töprengésre nem sok ideje jutott, amint\ megtorpant a folyosó végén fehéredő ajtószárnyak előtt
Egy fiatal kapitány tárta fel előtte az ajtót, és egyszerre parancsoló, egyszerre bejelentő hangon mondta:
- Báró Eberstein Eckbert ezredes!
Eberstein ezredes a következő pillanatban már ott állt a kissé befüggönyözött teremben, amely a folyosó szikrázó világossága után hom.ályosnak tűnt.
- Lépjen közelebb, ezredes! - hangzott a terem mélye felől.
Eberstein báró a hang felé fordult, három lépést előre-
7