A Tenkes kapitánya [antikvár]

1. A vérdíj Az udvari haditanács márvánnyal padlózott folyosóján visszhangot verve kopogott báró Eberstein Eckbert császári ezredes csizmája. A folyosó néptelen volt. Az alabárdos nemesi testőrök számára is tilos volt ez a hely, ahol a titokzatos birodalmi gróf tanyázott. Aki ide belépett, önkéntelenül szaporábban szedte a levegőt, és akaratlanul Ls meghallotta a saját szíve dobbanását. A titokzatos birodalmi gróf szeme elé kerülni gyakorta többet jelentett, mint a felséges császár, az ez idő szerint uralkodó 1. Lipót ájtatos pillantásaiban fürödni. Az öreg császár mostanában már inkább csak imádkozott birodalmáért, amelynek legtitkosabb katonai ügyeit a nevén sohasem nevezett birodalmi gróf tartotta kezében. Eberstein ezredes kora ifjúságától katona volt. Állta a csaták tüzét, lovagi viadalokban mérkőzött ellenfeleiveL Most mégis enyhe borzongás lúdbőrözte a hátát. De töprengésre nem sok ideje jutott, amint\ megtorpant a folyosó végén fehéredő ajtószárnyak előtt Egy fiatal kapitány tárta fel előtte az ajtót, és egyszerre parancsoló, egyszerre bejelentő hangon mondta: - Báró Eberstein Eckbert ezredes! Eberstein ezredes a következő pillanatban már ott állt a kissé befüggönyözött teremben, amely a folyosó szikrázó világossága után hom.ályosnak tűnt. - Lépjen közelebb, ezredes! - hangzott a terem mélye felől. Eberstein báró a hang felé fordult, három lépést előre- 7