A valóság országában [antikvár]

Részlet a könyvből: A sötét posztóval és süppedő, fekete szőnyeggel bevont tanácskozó teremben négy, sütővassal kunkorított paróka izgett-mozgott a tölgyfaasztal körül. A parókák tulajdonosai tanácskozásba merülve, egy birodalom sorsát intézték, míg odakint Meseország sárga gránátosai őrködtek, hogy senki se háborítsa a tanácsosok nyugalmát. A horoszkópok és csillagjósok korszaka rég letűnt Meseországban; a civilizáció rést ütött a királyi palota magas bástyáin s a vének és írástudók, akik a kiskorú fejedelem helyett tartották tenyerükben a kormányzás gyeplőjét, megtanulták az aranyigazságot, hogy a birodalom sorsát nem a csillagok és a madarak röpte intézi: ott rejtőzik az isteni szikra a parókákkal koszorúzott öreg koponyákban. A tanácsos urak némi körülményességgel, de méltóságteljes nyugalommal hányták-vetették meg az eseményeket. Liborius mester, a birodalmi aranyalma kancellárja szólalt meg most a tények, viszonyok és az államháztartástani cirkumstanciák alapos ismeretével.