A vezér (rossz állapotú) [antikvár]

Részlet a 17. oldalról: Hiába a legügyesebb embert is érheti baleset. Mondanom sem kell, hogy a sebesült Mübarek feküdt a földön. Addig olyan néma volt, mint a hal, nem vehettem észre, hogy ott van. Most azonban megfogta a lábam és torkaszakadtából ordítozni kezdett. Majd leestem, de hirtelen kapkodva megfogódzkodtam valami deszkába, s az nagy zajjal lezuhant. Persze a fickók nyomban berohantak és megkötözték. Azután kihallgattak. - Azt már tudom. Azt is tudom, hogy mikor kiszabadítottalak, rögtön elfutottál a katonákért. - Igen és most megkötöztettem a házigazdát is. Nem érdemelt egyebet. - Tudom. Ma éjszaka ártalmatlanná is teszem, hogy ne küldhessen hírnököt a banda után.