Ábel a rengetegben [antikvár]

Részlet: Egy esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, az én életemben is igen nagy fordulat állott bé. Akkor is Ábelnek híttak engem, s ott laktunk Csíkcsicsóban, abban a nagy káposztatermelő faluban, a felcsíki járásban, éppen az Olt vize mellett. Apám, akit Gergelynek neveztek, még élt abban az időben s közbirtokossági erdőpásztor volt. Fent is lakott az erdőn, egyedül egy kalibában, s csak akkor jövögetett haza a házhoz, amikor az elesége elfogyott. Ilyenkor édesanyám feltarisznyálta s ismét visszament erdei szállására, hogy legalább egy hétig ne lássuk. Gyermek a háznál rajtam kívül nem volt s én ezt nem is bántam, mert engemet is csak bajosan tudtak iskolába járatni s ruházni, olyan nagy szegénységben éltünk.