Akinek nem inge, ne vegye magára [antikvár]

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA A nyájvezető Szamár már régóta várta, hogy a tudós Bagollyal, aki újabban némely vezetőket szapuló fabulák mondására vetemedett, találkozhassék és neki a magáét alaposan megmondhassa. Egyszer aztán véletlenül találkoztak. -Mostanában nagyon kikezdtél bennünket, nyájvezetőket, - rukkolt ki akkor keserűségével a Szamár. - Nem félsz, hogy egyszer megsokaljuk a szapulást és istenesen helybenhagyunk? Az öreg Bagoly a vállát vonogatta. -És még hagyján, - folytatta leckéztetését a Szamár, - ha zsarnoknak, gőgösnek, önzőnek, vagy hatalmi túltengésben szenvedőnek mondanál ... de ostobának? Hát ez már egy kicsit sok, öregem, nem gondolod? -Hát tudod, - szólal meg most az öreg Bagoly, - az ilyesmivel úgy vagyunk, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. És, amint látom, nem is hibáztam, mert eddig még senki sem szólalt fel ellenem, egyedül csak te...