Arany Lapok a magyar történelemből 1905-1906. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet az 1. számból:"ElőhangCsendüljön az nek keljen a dal szárnyra, Szép honunk téreit repülve bejárja;Mesemondó szóval elbeszélem itten, Szeretett hazánkat hogy védi az Isten.Nem száraz leirás, tündérrege, bájos,Minden sora, szava, oh, be tanulságos.Mikor regélgeti történetünk a lant, Vonzza a dicsőség emelje a nagyság,álmotokká legyen a magyar szabadság.Magyar ifjak, lányok, akik bárhol éltek,Ezt a verses könyvet szivesen vegyétek, Megtudjátok ebből igazán és hiven,Mi dicsőségünknek párja sehol nincsen,A hazát egy nép sem szeretheti jobban,Mint ahogy honáért a magyar szív dobban.E szent hevületnek ragyogó példáit,Kötöm bokrétába, irom le csodáit.Égi fény övezi a dicső nagyokat,Akik a hazáért áldozták magukat."