Bővebb ismertető
Részlet a műből:
Még a császári palota márványfalai is szinte beleizzadtak a sziriai délbe. A kapuőrséget elnyomta az álom, a szédítő hőségben nem kellett tartani talpraugrasztó látogatástól. Hárman, ciprióták, hanyattdőlve horkoltak az oszlopok megrövidült árnyékában. Két lándzsás arab guggolva bóbiskolt, ahogy gyerekkorában a sivatagban megszokta.
A palotával szemben szamár rágcsálta a Juno templomát körülvevő liget mirtuszainak kérgét. A szamárhoz tartozó ember a palota legalsó lépcsőjén szundikált, nekivetve hátát egy zsák dinnyének. Egyéb ruhája nem volt a válltól térdig érő bőrkötőnél, amely leeresztett izzadó, legyektől ellepett szőröd mellére. Néha közéjük vakart s melléről poros, piszkos arcára zavarta őket. Falusi paraszt lehetett, aki csöndes helyet keresett a Kelet lármás fővárosában. Nyilván nem is tudta, hol heveredett le.