Aranyos Erzsike [antikvár]

Kedves levél a távolból. Jertek velem a Spree partjára. Abban az időben, mikor ez a történet kezdődik, Berlin, a nagy német főváros, még nem volt olyan hatalmas, olyan óriási, mint ma; de már látni lehetett csodás, rohamos, mesés fejlődésének előjeleit. Nézzétek meg, vagy behunyt szemekkel, az édes visszaemlékezés fényében, lássátok újra a mi imádott Budapestünket: körülbelül a milyen most a magyar főváros, olyan lehetett akkor az azóta már a világszép Párissal vetélkedő spreeparti Berlin. A hatvanas évek vége felé, egy hideg, ködös deczemberi estén, nem sokkal öt óra után, a nagy város utczáin át egy karcsú, körülbelül tizenöt éves kis leány sietett mohó léptekkel a Königstrasse egyik magas házába, föl a legfelső emeletre.