Árnyékherceg [antikvár]

Részlet a könyvből:Kapzsi János eszes fiatalember volt, de tanulatlan, tudatlan és ennélfogva semmirekellő s haszontalan kölyök, gyerekkorában nem akart tanulni. - Mért tanuljak? - feleselt az édesanyjával, mikor ez aggódva intette szorgalomra. - Hisz így is, úgy is eltart az apám! Ad ruhát, ad ennivalót, megvan itthon mindenem, amit csak szememszám kíván, hát mirevaló nékem a tanulás?- Ostoba gyerek! - fedte meg az anyja,-hát azt hiszed, ez örökké így lesz! Isten óvjon meg bennünket minden szerencsétlenségtől, de azt képzeled te, hogy édesapád majd örökké él, hogy egész életeden át az ő nyakán élősködhetsz? János azonban csak nevetett a komoly szavakon és csak azért sem tanult. Meg is bukott majdnem minden osztályban és már kinőtt a bajusza, mire nagy kínnal feljutott valahogy a nyolcadik osztályba, hanem ott azután végképen elhasalt. Ami más szóval azt jelenti, hogy a nyolcadik osztályt már sehogy sem bírta elvégezni és utoljára is odalyukadt ki a szög, hogy a mi János barátunk a nyolcadik osztály megismétlése után faképnél hagyta az iskolát, anélkül, hogy tulajdonképen elvégezte volna...