Artúr tizenkétszer [antikvár]

Részlet:ELŐHANG"Artúr ritkán kapott levelet. Olyan ritkán, hogy az már majdnem sose volt. Akkora levelet pedig, ami nem fért be a postaládába, még a majdnem sosénél is ritkábban kapott. Emlékezett volna rá. Mert akkor őt kereste volna a sörhasú, krumpliorrú postás, aki mindig kicsit mérges volt, ha lépcsőt kellett másznia. Általában Láng Arankát, a szomszéd Danika anyukáját kereste. Ezen a júliusi napon viszont nem Arankának érkezett levele.-Fiatalember, ez a csomag nem fér be a postaládába! - szuszogta és Artúr kezébe nyomott egy nagy, lapos borítékot.Mivel Artúr már el tudta olvasni a saját nevét, ő is látta: tényleg neki címezték a titokzatos küldeményt! De kicsoda? És vajon mit rejt a boríték?Artúr a konyhába szaladt Japihoz, és együtt kinyitották a csomagot. Egy könyv volt benne! Azaz nem is könyv, sokkal inkább egy naptár.ARTÚR ÖRÖKNAPTÁRA-állt a borítón piros betűkkel.-Mi az az ökör naptár? - kérdezte Artúr.-Nem ökör, hanem örök - mosolygott Japi, Artúr apukája. - Az egy olyan naptár, ami sose jár le. Nem csak idén érvényes, hanem jövőre is az lesz. Meg azután is. Sőt még utána is. Még a nyolcvanadik születésnapodon is!-Azért is örök, mert örökre az enyém?-Persze, hiszen a te neved van rajta, te kaptad. Csak nem tudom, kitől. De hátha kiderül. Nézd csak, éppen a július az első hónap! Gyere, ovi előtt még gyorsan elolvassuk az első oldalt.Azzal Artúr kényelmesen elhelyezkedett Japi ölében."