Árva Margit [antikvár]

Részlet: Karácsony napja volt, gyönyörü fehér karácsony. A hóval fedett láthatáron hamar beállt a téli alkony. A zuzmarás fák körvonalai alig látszottak, a sürgönyvonalon tanyázó verebek serege is tovarepült; alig-alig rebbent fel egy-egy varju. A tapsifülesek csak nyomaikat hagyták a magas hóban. A teli hold lassan emelkedett fel a tiszta égen és megvilágitotta a csendes téli tájat. A befagyott mocsarak csillogtak a távolban és semmi sem zavarta a csendet. A csillagok milliárdja mindinkább elhalványodott a holdfény mellett. Egyszerre tüzsziporkák tüntek fel a látóhatáron, éles fütty lett hallható és egy zakatoló vonat haladt el a magányosan álló hólepte őrházak mellett, melyek ablakaiból kivilágitottak a szegényes karácsonyfa gyertyácskái.