kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Erich Kästner - Az állatok konferenciája [antikvár]

Az állatok konferenciája [antikvár]

Erich Kästner

 
Oszkár, az elefánt, Alajos, az oroszlán és Lipót, a zsiráf hetente találkoznak a Csád-tónál, és ilyenkor megbeszélik, hogy mi történik a világban. Legnagyobb bosszúságukra az emberek még mindig háborúznak, forradalmak, ellenforradalmak követik egymást, így a gyerekeknek nem lehetnyugságuk. Ekkor Oszkár, Alajos és Lipót elhatározzák, hogy összehívják az állatok konferenciáját, és megpróbálják rábírni az emberek (háborúkról) tanácskozó konferenciáját, hogy hagyják abba a fegyverkezésről szóló...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1760 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető

Oszkár, az elefánt, Alajos, az oroszlán és Lipót, a zsiráf hetente találkoznak a Csád-tónál, és ilyenkor megbeszélik, hogy mi történik a világban. Legnagyobb bosszúságukra az emberek még mindig háborúznak, forradalmak, ellenforradalmak követik egymást, így a gyerekeknek nem lehetnyugságuk. Ekkor Oszkár, Alajos és Lipót elhatározzák, hogy összehívják az állatok konferenciáját, és megpróbálják rábírni az emberek (háborúkról) tanácskozó konferenciáját, hogy hagyják abba a fegyverkezésről szóló tárgyalásokat. Hogy mekkora móka, Kästnerhez illőjátékosság van a könyvben, amíg minden állat eljut az afrikai toronyépületbe, ahol az állatok konferenciájukat tartják, azt végigmulathatja mindenki, aki Kästner szatíráját elolvassa. Az állatok memorandumot intéznek az emberek fokföldi konferenciájához, hogy hagyják abba a fegyverkezést, de süket fülekre találnak. Ekkor egerek és patkányok lepik el az emberek konferenciáját, de hiába – azután a molyok rágják meg a hivatalos iratokat, de ez sem használ, mert a konferenciázók előteremtik a másolatokat. Végül az állatok elrabolják a világ valamennyigyerekét, erre már – minthogy a konferenciázó uraknak is vannak gyerekeik, unokáik – megegyeznek az állatokkal. Még Haragfalvy tábornok, a konferencia fővezére is megenyhül, mert félti az unokáját, és az emberek boldog mámorban ünneplik a fegyverkezés megszűnését, teljesítik az állatok követeléseit, mely szerint a pedagógusok például a legjobban fizetett emberek lesznek a világon, minthogy ők tesznek a legtöbbet a gyerekekért. Erich Kästner ezt a könyvét 1949-ben írta, de aktuálisabbat aligha mondhatna ma is a világról, mint amit ebben a könyvben megírt, felnőttek, gyerekek örömére. A végig színes könyv Timár György „nevető” szellemes fordításában jelenik meg, Walter Triernek, Kästner egyik állandó illusztrátorának mókás, humoros rajzaival.

Termékadatok

Cím: Az állatok konferenciája [antikvár]
Szerző: Erich Kästner
Kiadó: Móra Ferec Könyvkiadó
Oldalak száma: 98
Kötés: kemény papír
ISBN: 9789631189599
Méret: 150 mm x 200 mm
A szerzőről
Erich Kästner művei
Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.

Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmus világmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Hol rezignáltan, hol harcosan, de alapvetően mindig optimista moralistaként küzd az emberiség megjavításáért. Kissé talán méltatlanul is, de a világ elsősorban értékes, humoros gyermek- és ifjúsági regényeit ismeri, jelenleg a magyar irodalmi közvélekedésben is mint ifjúsági író szerepel.

Apja bőrkereskedő, anyja cselédlány, később fodrász volt. Drezdában született és tanult. Iskolaéveiből sok részlet visszaköszön A repülő osztály című könyvében. 1917-ben behívták katonának, és a nehéztüzérségnél szolgált. A kiképzés brutalitása maradandó hatást gyakorolt rá és antimilitaristává vált; szívgyengeségét is a katonaságnál elszenvedett durva bánásmódnak tulajdonította. Az első világháború végeztével kitüntetéssel érettségizett, és elnyerte Drezda város arany ösztöndíját.1919 őszétől Kästner Lipcsében tanult történelmet, filozófiát, germanisztikát és színháztudományokat. Tanulmányait újságírói és színikritikusi bevételeiből finanszírozta. A baloldali Neue Lepziger Zeitung szerkesztője volt. 1927-ben egy erotikus verse miatt elbocsátották a szerkesztőségből. Még ugyanebben az évben Berlinbe költözött, ahol Berthold Bürger álnéven kulturális cikkeket írt a Neue Leipziger Zeitungnak.Kästner berlini korszaka (1927-től a Weimari köztársaság 1933-ban bekövetkezett végéig) volt a legtermékenyebb. Rövid idő alatt Berlin egyik legfontosabb szellemi alakjává vált. Versei, glosszái, riportjai és recenziói különböző berlini sajtóorgánumokban jelentek meg. Külső munkatársként rendszeresen írt a Berliner Tageblatt és a Vossische Zeitung napilapnak, illetve a Die Weltbühne folyóiratnak. Az 1998-ban megjelent összes műveinek utószava szerint dokumentálhatóan 350 cikke jelent meg 1923 és 1933 között; a tényleges szám ennél nagyobb is lehet. Pontos adatot már csak azért sem lehet tudni, mivel Kästner lakása 1944 februárjában teljesen leégett.

Első verseskötete 1928-ban jelent meg, ezt 1933-ig további három követte.

1928 őszén jelent meg az Emil és a detektívek, Kästner első és máig egyik legismertebb gyermekkönyve.

A rendszert kritizáló kollégáival ellentétben Kästner nem emigrált a náci hatalomátvétel után. Kästnert többször elvitte a Gestapo, és kizárták az írószövetségből. Az 1933-as könyvégetés során (ezen ő maga is jelen volt) az ő művei is „a német szellemmel ellentétesnek” minősítve máglyára kerültek. A második világháború után Münchenbe költözött, ahol 1948-ig a Neue Zeitung rovatvezetője volt, és kiadta a Pinguin gyermek- és ifjúsági újságot. Ebben az időben fordult az irodalmi kabaré felé.

Anyja mellett két meghatározó nő volt az életében: Luiselotte Enderle, az UFA német filmgyár dramaturgja, aki 1935-től haláláig volt társa, valamint Friedl Siebert, aki 1949-től volt az író titkos szerelme, és akitől 1957 decemberében született Kästner egyetlen gyermeke, Thomas.

1974-ben, amikor megtudta, hogy nyelőcsőrákja van, elutasította a kórházi kezelést. Néhány hónappal később, 1974. július 29-én halt meg.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet