Az aztékok kincse [antikvár]

Részlet a könyvből: A lenyugvó nap rézsutos sugarai bearanyozták a Rio-Gila és mellékfolyói között elterülő végtelen homoksivatagot. Mexikónak ma is legvadabb, legsivárabb tája ez, ahová néhány vakmerő aranykeresőn és kóbor indiánon kívül alig téved más halandó. A végtelen magasban egy hatalmas pusztai keselyű lebeg öles szárnyain. Éles tekintetével préda után kémlel a fehéren csillámló mészkősziklák között. Szárnyait meg sem lebbentve, méltóságteljesen úszik a szédítő magasban. A láthatáron egy közelgő lovas alakja tünt fel, ettől megriadva a keselyű egyetlen szárnycsapással eltünik a magas fellegek között.