Az égig érő fa [antikvár]

Benedek Elek mesegyűjtő, mesemondó munkásságáért már életében elnyerte - egyedül a magyar irodalomban - a szeretetre és tiszteletre méltó „apó", „Elek apó" becenevet. Szerencsésnek érzem magam, hogy az ő mesevilága gyermekkori eszmélkedésemtől máig végigkísérte életemet. Még olvasni sem tudtam, amidőn szülővárosom napilapjából, a Brassói Lapok türelmetlenül várt vasárnapi számaiból Édesanyám minden héten fölolvasta nekem és öcsémnek Elek apó meserovatát, és ma is emlékszem a lapnak arra a szomorú számára, amely az 1929. augusztus 17-e utáni napokban ugyanabban a rovatban, de fekete keretben adta hírül Elek apó halálát.