Az elvarázsolt varázsló [antikvár]

Részlet a könyvből: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Tamás Anna, aki elindult szerencsét próbálni. Amúgy ez rendszeresen megtörténik vele; ha úgy hozza a kedve, szól a szüleinek, és kurta vándorútra indul a Máramaros köz környékén, ahol csodálatosnál csodálatosabb kalandok esnek meg vele. Ilyenkor magára ölti a szerencsepróbáló felszerelést: elnyűtt gúnyát és kiscsizmát húz, magához veszi a hamuban sült pogácsákat rejtő batyut és vándorbotot ragad. Mindezt persze a szokásos öltözéke alatt viseli, nehogy valaki megállítsa útközben: „Hát te gyerek, hová mész ebben a furcsa ruhában?" És persze Teddy kutya is hozzátartozik a szerencsepróbáláshoz. Ancsi szerint Mirci cica is hozzátartozna, de Mirci éppen ilyenkor szokott nyomtalanul eltűnni. Szerinte ugyanis a szerencsepróbálás azt jelenti, hogy megpróbálunk összegömbölyödni egy jó meleg sarokban és addig alszunk, amíg haza nem érnek a szeleburdi világjárók.