Az ember regénye [antikvár]

Előszó Különös együttese, de nem eklektikus keveréke e könyv a tudománynak és a fantasztikumnak; a zseniális előrelátásnak és az utópiának, a józan észnek és reális mérlegelésnek és a valóságtól való elrugaszkodának; az optimizmusnak és a pesszimizmusnak; az egzakt tudományos stílusnak és az esszéista már-már lírai kifejezésmódnak. E pólusok közül mindvégig a felsoroltak első tagjai dominálnak, amelyek önmagukban is megengedik az igazságok mellett meghúzódó tévedéseket, amiket csak fokoznak, és néha meghökkentővé tesznek a felsorolt ellenpólusok.