Az engedetlen nyulacska és más mesék [antikvár]

Részlet: A bolha meg a légy Az egyik falusi házban egy bolha meg egy légy beszélgetni kezdtek. Egy puha gyapjútakaró tetején ültek, amely alatt egy legény aludt. A bolha így szolt a legényhez: - Milyen szép is vagy te, legyecske, könnyedén libbensz ide-oda a szép fényes szárnyadon! És milyen ügyesen tudod összedörzsölni a lábaidat! Csak azt nem értem, miért dülled ki olyan nagyon a szemed. - Sokat nevetek, amiatt van így - válaszolta a légy. A bolha meglepve hallgatta. - És min tudsz annyit nevetni? Én sohasem látok semmi érdekeset. - Nem-e? Képzeld csak el: rászállok egy kopasz ember fejére, az tüstént le akar csapni, én persze elrepülök, ő meg olyan nagyot csap a saját fejére, hogy majd elszédül bele. Ilyen dolgokon nevetek egész nap. Mert mai azt illeti, szebb lehetnél egyenes derékkal!