Bővebb ismertető
Részlet:
Liza esküvője.
Teljes pompájában ragyogott a májusi napfény. Arany sugarai elárasztották a lakodalmas népet, a mely a fehér kastély terraszszerű lépcsőzetén lassú, méltóságteljesen kígyózó menetben lefelé haladt. Hirtelen megtorpant a menet. Mintha valakire vártak volna.
- Bébi! - suttogta a bájos menyasszony és gyöngéden pillantott daliás vőlegényére. Szegény Bébi! - Az imént még ugy zokogott, hogy majd megszakadt a szivecskéje. Bizonyára azért késik.
Az örömapa hirtelen visszafordult. Bozontos szemöldöke megrándult és mély hangon megszólalt.
- Éva!
A csodaszép márványelőcsarnokból visszhang csendült.
- É-va!
Csengő kacaj felelt erre a visszhangra. A sárgaréz korláton, mely a lépcső karfáján tündöklött, egy karcsú, fehér alak csúszott végig és mire a násznép magához tért ámulatából, már katonásan, haptákban ott is állt a rémüldöző nagynéni és a vidáman mosolygó apuka előtt, történetünk hősnője, a villogó feketeszemű, bubifrizurás B é b i.