Bébi kedvence [antikvár]

1. Pityu és Petykó. A két lurkó hazafelé ügetett. Az erdőn át vitt az útjuk, mert a dárdai országúton nagy volt a por, legalább Pityu azt állította. Az igazi ok azonban nem ez volt. Az erdőben több látnivaló és mulatság akadt. Mikor megúnták az erdőt, kivágtak az útra és szinte bokáig gázoltak a homokban. A nap ragyogó sugarakkal árasztotta el a tájat, a nyári vakáció küszöbén voltak. A fiúk ép az iskolából jöttek és a félévi értesítőjük a táskájukban pihent. - Te, Petykó, az enyém - komisz. Petykó nyomban megértette, hogy mire céloz a bátyja. - Az enyém még - rondább! - mondta búsan és a porban piszkált. - Ha apa kérdi, hogy milyen a bizonyítványom, aszondom, hogy nem kaptam ki, - mondta később Petykó.