Bibi [antikvár]

Bármibe fogadok veletek, hogy a dán gyerekek, ha éjféli álmukból felvernék őket, behunyt szemmel is csaknem pontos térképet rajzolnának Dániáról. Csakhogy ezt a könyvet főképp olyan kislányok olvasssák majd, akik még a tájékán se jártak Dániának és akiktől igazán nem kívánhatjuk, hogy többet tudjanak róla, mint amennyit - mondjuk - a dán gyerekek tudnak Magyarországról. Ezért jó lesz, ha elöljáróban egy kis földrajzi ismertetést adok Dániáról, ahol ez a történet lejátszódik. De mivel magam sem állok túlságosan jól ebből a tantárgyból, hát hamar túlesünk majd rajta. Vegyünk csak elő egy földgömböt, amelyen rajta van az öt világrész, a különböző tengerekkel, sarkokkal, világtájakkal, hosszúsági és szélességi fokokkal és nagyon gyorsan forgassuk a tengelye körül. Igen jó szem kell hozzá, hogy rábukkanjanak Dániára, még akkor is, ha sejtjük, hogy körülbelül merre fekszik. Oly picike a térképen. Míg Kína vagy Amerika akkorák rajta, mint a kávéfoltok az uzsonnaabroszon, addig Dánia alig nagyobb egy légypöttyintésnél. Jól értsük meg egymást: a térképen! Mert ha az ember Dániában lakik, akkor Dánia legalábbis a világ legeslegnagyobb országa. Mi dánok, magunk is úgy hisszük, hogy a Himmelberg nevezetű hegyünk - amely a valóságban körülbelül akkora, mint a kölni dóm -, magasabb mint az Alpok, vagy a Mount Everest - az valami hegy ott valahol az isten háta mögött, Indiában, aminek megmászását évről évre megkísérlik.