Biccentő Gilice és Cérnapocok [antikvár]

Macidal, macidal, én a maciddal vagyok", dúdolod. És a bogarammal nem vagy? kérdem. De vagyok! nézel rám, fogod a kezem. Ez megnyugtat. Nyitott kabinú kétfedelesed már nem volt meg, zümmögő helikoptered a szervizben, lila szárnyú kék hattyúddal köröztél a falu fölött. Láttál, hallottál mindent te is, de nem bánom, ez egyszer legyen úgy, ahogy én tudom.