Börzsönyi bércek bűvöletében [antikvár]

A Börzsöny Baráti Kör egyik legfőbb feladata a Börzsöny kulturális értékeinek feltárása és bemutatása, ezért vette programjába Soltész Béla vadászíró e - 188 verset tartalmazó - verseskötetének kiadását, mely a két szaklektor szerint is feltétlenül kiemelkedik abból az átlagból, amelyet a nem főhivatású" költők művei képviselnek ma hazánkban. A kötet kereken 5 600 sorból épült; egyötöde a nagyapa hangján" (Piciny szobámhoz négy ösvény vezet), közel kétharmada az "unoka hangján" (Világjáró kicsi Peti eredeti levelei), egynyolcada a beteg vadász hangján" (Cserkelni már, nem vánszorogni) szólal meg, s ezeket nyolc műfordítás követi alig egy százaléknyi 72 sorával. Mintegy százhúsz verse a Börzsöny élő világát és tájait szinte az olvasó elé varázsolja. Néhány költeménye nemzetközi turizmusban gyűjtött élményeket dolgoz fel a magyar gyerekek számára. Soltész Béla tollából eddig két prózakötetet olvashattak a vadászok és a természet más szerelmesei: 1985-ben jelent meg a Pagony a Börzsöny szélén" c. vadásznaplója, két évre rá a "Vadászírások, vadászreceptek" c. mű (németül is!), melynek első részét 18 rövid elbeszélése alkotja; e történetek legtöbbje is a Börzsönyben játszódik, vadászkunyhója körül leginkább. A Börzsöny-hegység írója. Személyi igazolványában - hosszú évek óta - az alábbi bejegyzés látható: ideiglenes lakhelye Vámosmikola, Harmostag; ott, a Nováki oldalban fekvő egyholdnyi elöregedett erdőszéli gyümölcsösét, a Pagonyt vadásztanyaként használja. Vadásztanyám" c. szonettkoszorúját külön díjjal jutalmazta a zsűri a NIMRÓD 1987. évi jeligés irodalmi pályázatán. Angol novellafordítása nemrég a Népszabadságban kapott helyei. Szépirodalmi tevékenysége mellett szakirodalmi munkássága is jelentős: a DUNAKANYAR 1987/4. száma például a börzsönyi szarvasállomány minőségéről szóló tanulmányát közölte. Költészetének ereje a csiszolt verstechnikában és a modern természettudományos ismeretek könnyed, választékos népszerűsítésében rejlik. Ihletet mélyen alélt, sugárzóan emberi környezet-csodálatából merít. Az imponálóan témagazdag kötet hézagpótló is, különösen a vadászati tárgykör szakavatott verses feldolgozása tekintetében. A szerző a legapróbb részletekig ismeri témáját, s így kétségtelenül színes eredetiséggel gyarapítja a magyar vadászirodalom java termését. A szerző elsősorban az ifjúsághoz szól, nyilvánvalóan tanító célú ismeretterjesztő szándékkal; körülbelül ötven az epikus gyerekversek száma. Fényképszerűen részletező élvezetes pontosság, humor és üde életöröm árad a versekből még a kórház-ciklusból is -, ezért kiválóan alkalmasak az ifjúság természetszeretetre való nevelésére; ugyanakkor a felnőtt olvasónak is gyönyörűséget szerez lelkes, olykor lírai természetimádatának míves kifejezésével.