Brown Andrew a vörös kém [antikvár]

Részlet:Éppen jókorNebraska állam északi és Dakota állam déli sarkában, a "fekete domboktól" délre és keletre, részben hegyes, részben sík, de legnagyobb részben kopár földek nyúlnak el, amelyeknek köves talajában alig nő meg néhány szál fű, egy-egy csenevész szurokfenyő és zsályabokor, amely nagyon kevés táplálékkal is beéri. A megszámlálhatatlan szakadék, amelyeket a magasból lefolyó tavaszi vizek vájtak a talajba, a széles repedések és mély gödrök, amelyeken keresztül tajtékozva rohannak le a patakok a kőgörgetegekről és a sziklatömbökről, majdnem lehetetlenné teszik, hogy keresztüljusson rajtuk az, aki a vidéket nem ismeri. A földművelés tehet amit akar, a vidék nemhogy áldást hozna rá, sőt ellenkezőleg, kigúnyolni látszik minden igyekezetet. A farmer gyűlöli ezt a tájat, a rancher (marhatenyésztő) is tartózkodik az úttalan és szakadékokban bővelkedő tereptől, mert állatai nemcsak hogy takarmányt nem találnak, de még a nyakukat és lábukat is könnyen kitörhetik rajta, télen pedig, ha beáll a hóesés, menthetetlenül elpusztulnak...Az ősz beállt. Az elborult, ólomszínű égből sűrűn aláhulló zápor és a zord tél a kietlen vidéket még sokkal elhagyatottabbá teszi.