Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"-Jaj, ez az alvás... -- forgolódott Brumnabás, a kölyökmedve az ágyában. - Mindig csak aludni, aludni... A többiek meg kint játszanak, hógolyóznak, szánkóznak. Én meg?! Még csak azt sem tudom, mi az a hó!
Ami igaz, az igaz, nem volt valami álmos. Elég nagy ostobaságnak tartotta ezt az egész téli álom dolgot. De engedelmes bocs lévén, amint ropogni kezdett reggelenként a fű a Napsugaras Tisztáson, búcsút vett pajtásaitól, Konrádtól, Pepétől meg a többiektől, s bebújt szülei után a barlangba."