Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Buda 1672-ben.
1672-őt irtak.
Buda várának megerősített falai a lemenő nap tüzes sugaraiban ragyognak, a mecsetek fehér falain pedig az esti alkony tüzes pirja lángol . . .
A búcsúzó sugarak szemvakitó ragyogással verődnek vissza a mecsetek aranyos félholdjairól és a kupolák gömbölyű réztetejéről, folyó arany nyal öntve el a Duna csendesen fodrozó tükrét. A mecsetek karcsú tornyaiból a müezzimek a naplementi imát éneklik és vontatottan szállongnak alá a magasból az ima áhítatos szavai:
»Allahu Kerim! Allahu akbár! La illah, il Allah, Mohammed rasúl Allah !«