Cserepecskék [antikvár]

A ​szimbolikus mese eszmei mondanivalója gyermeknyelven elmesélve az, hogy a lét teljessége valamikor apró szilánkokra tört, ám minden ember őriz ebből a teljességből egy töredéket, cserepecskét. Csak a szeretet képes ezeket a kis mozaik-darabkákat újra éppé, egésszé formálni. Olyan egésszé, melyben minden cserepecskére szükség van, hiszen benne minden drágakő és minden szín a másik szépsége által tündöklik igazán. A korall a türkiz mellett érvényesül, a rubin piros tüzét az alabástrom szelídíti. És, ha csak egyetlen szem is hiányzik közülük, bizony a többi is mind silányabb lesz egy kicsit. Mindezt egy kislány történetén keresztül tudhatjuk meg, aki kint lakik a város szélén, ott, ahol a házak kertje, a zöld rétek és a ringó búzatáblák találkoznak. Sokat van egyedül, mert a szülei munkába járnak, és nincsenek játszótársai sem. Hogy egyedüllétét enyhítse, egy nap elindul kincset keresni. A mese már megjelenése előtt kilépett a láda fiából. 2004-ben a Magyar Nemzeti Galéria új művelődéstörténeti sorozatot indított 6-14 éves gyermekek számára, melynek első játszóházában ezt a mesét előadták. A nagy sikerre való tekintettel később megismételték. 2005-ben a H. C. Andersen születésének 200. évfordulójára hirdetett országos meseíró pályázaton a Cserepecskék különdíjat kapott.