Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A nap forrón tűzött a rétre. Az aranycsókos ég alatt, az ékes akácerdő mellett kis cserkészcsapat táborozott. A Sólyommadár őrsnek tábora volt ez, amelynek nagy sátrán ott büszkélkedett a lengő zászló. A sátor körüli kis térséget kötélgyűrű ővezte s a tábor bejáratánál a földön, homokból gyönyörűen megformálva, a Hungária-címer díszlett. Rajta, mint megkülönböztető szimbolum, a szentkorona keresztjén: egy álló sólyommadár.
Nagy őscsend ülte meg a magárahagyott tábort. A "sólyommadarak" - ahogyan az árpád-uccai reálistacserkészek magukat nevezték - most távol voltak; már kora délután kivonultak és az erdő mögötti hegy lankáján hadijátékot űztek őrsvezetőjük, kiscelli Kázméry Karcsi vezérlete alatt.
Idehaza a táborban csupán egy kis legényke tartózkodott, Ormodi Feri, negyedikosztályú növendék, egy szőkehajú, szelídtekintetű cserkész, akit fellebbvalója, Kázméry őrsvezető a tábor őrének rendelt ki a mai napra.