Csodaszép történetek [antikvár]

Részlet: I. Thezeusz kalandjai. Vidám gyermeksereg játszik a napsugaras tengerparton. Zajongásuktól a hullámok morajlása sem hallatszik. A kisebbek a nagyszeímű, tiszta homokba ássák egymást s jóízű viháncolással felelnek a beásott, kis' fickó erőlködéseire. A nagyobbak lapdáznak, karikáznak. Egy szőkefürtös, nyúlánk fiú kecskefogatával kelti fel társai; érdeklődését, akik teli tüdővel futnak versenyt a kocsival. A szőke fiú jószívű lehet, mert minden forduló után más-más fiút ültet kocsijába, aki aztán a gyeplőt is kezébe kapja. Van ilyenkor nagy tülekedés, de a kis szőke igazságos és nem a tolakodónak adja a helyet, hanem aki türelmesen megvárja a sorát. - Nojszen, kell is nekem a te mekegő fogatod, - szól az egyik, aki már többízben hiába erőszakoskodott a kis kocsiba jutni - apám megígérte, hogy a jövő héten szamárfogatot ad nekem, akkor aztán elbújhatsz szakállad paripáiddal!