Csutak színre lép [antikvár]

üres pasztásdoboz gurult végig az utcán. Mögötte egy fiú ment zsebre dugott kézzel, nyakas pulóverben és amolyan kis kobaksipkával a feje búbján. Cipője orrával rugdalta, pöckölte a dobozt, egyik lábával a másiknak passzolgatta. Ha éppen el akart gurulni: egy mozdulat oldalról, és a doboz már megint a járda közepén! Volt ebben valami művészies, akárcsak abban, ahogy a fiú - ámbár föl se nézett — mégis kikerülte a gyerekkocsikat meg egy szatyros nénikét. Egyébként csupa figyelem volt az arca. Semmi, de semmi nem érdekelte, csak a pasztásdoboz. Hirtelen bekanyarodott egy kis utcába. Oldalt lépett, és már lent volt a kocsiút közepén. Előrerúgta a dobozt, utánaszáguldott. Csel jobbra - csel balra! A kocsiút egyik oldaláról a másikra táncolt, mintha önmagát akarná átjátszani, egy autó alatt is átlőtte a dobozt, hogy aztán megint előrevágtasson. És akkor egy láb rálépett a pasztásdobozra. -Állj! A kobaksipkás megállt ott a kocsiút közepén, mintha megmerevedett volna. Mint aki igazán nem 5