Dugó kalandjai [antikvár]

- Tudsz titkot tartani? - állított egy nap Kati elé az öccse. - Mint a sír! - válaszolt Kati halálos komolysággal. Dugó bízott Katiban. Félrehúzta egy sarokba, hangját suttogóra fogta:- Te, én űrhajós leszek! - jelentette ki elszántan. - Mi leszel...? - kérdezte Kati hitetlenül. - Űrhajós, na! Nem érted? Mi csodálkoznivaló van ezen? Most kísérletezek egy szputnyik összeállításával. Persze olyan kisebb fajtával - tette hozzá szerényen. Katira úgy hatott ez a bejelentés, hogy azt sem tudta hirtelen, fiú-e vagy lány. Pedig ezt eddig mindig biztosan tudta. Dugó szemeit bámulta. Valami különös fény égett Dugó szemeiben, és hangja is különösen hatott, amikor szilárd elhatározással kimondta: - Ettől nem téríthet el már senki sem!