Emmy - Gót újév [antikvár]

December G ?étf« Mindig is az volt az érzésem, hogy Karleager és Hejreső a világ végén van. Aztán ez az érzés alapos gyanúvá nőtte ki magát, miután a szüleim elváltak, és nekem rendszeresen Koppenhágába kellett utaznom, ha meg akartam látogatni az apámat. Mostanra viszont száz százalékig biztos vagyok benne. Csakis valamilyen felsőbb hatalom rendelkezhetett úgy, hogy legyen egy hely a rohanó világunkban, ahol egyáltalán nem történik semmi - mintha ezzel ellensúlyozná mindazt, ami a föld többi részén folyik. Ezen a helyen mindennek úgy kell maradnia, ahogy mindig is volt, még akkor is, ha az ember eltűnik innen egy fél évre. És valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a felsőbb hatalom a hejresői iskolát választotta ki e célra. Az internátusban töltött félév után ma a régi osztályomban kezdtem a sulit. Rettentő ideges voltam. Bár nem az én hibámból történt - a súlyosan penészes falak miatt zárták be a Grönnelund Színházművészeti Iskolát -, mégsem volt túl felemelő érzés, hogy vissza kellett mennem a régi osztályomba. Arra számítottam, hogy mindenki (Kitet leszámítva) pusmogni fog a hátam mögött, és hogy éppoly nehéz lesz visszaszereznem a cicababák és a lóbolond könyvmolyok közti régi pozíciómat a rangsorban, mint korábban helyet találni egy internátusban. De egyáltalán nem így történt. A régi osztályom pont ugyanolyan, mint fél évvel ezelőtt, amikor eljöttem. Lehetséges, hogy Denise, Sasha, Marié meg a ^ 9 ^