Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni [antikvár]

MEGJEGYZÉS GREG GflINESTŐL, fi KÖNYV SZERZŐJÉTŐL Fogalmam sincs, hogyan írjam meg ezt az idióta könyvet. Lehetek egy másodpercre őszinte? Szó szerint az igazat mondom. Amikor nekiálltam írni ezt a könyvet, azzal a mondattal próbálkoztam, hogy Azok voltak a legszebb idők, és azok voltak a legrútabb idők. Őszintén azt hittem, hogy kezdődhetne így. Arra gondoltam, ez egy klasszikus nyitómondat, de aztán sehogy sem tudtam rájönni, hogyan folytassam. Egy órán át csak bámultam a számítógép képernyőjét, muszáj volt, különben teljesen bekattantam volna. Elkeseredésemben megpróbáltam variálni a központozással és a dőlt betűzéssel: Azok voltak a legszebb idők? Es azok voltak a legrútabb idők?!! Ez egyáltalán mi a francot jelent? Kinek jutna eszébe így kezdeni egy könyvet? Maximum annak, akinek valamilyen gomba eszi az agyát, mint valószínűleg nekem. Lényeg, hogy fogalmam sincs, mit művelek ezzel a könyvvel. Nem író vagyok, hanem filmkészítő. Most nyilván mindenki ilyen kérdéseket tesz fel magának: 1. A srác akkor miért könyvet ír, miért nem filmet forgat? 2. Az agyevő gomba miatt? 7