Érzékelés és kommunikáció [antikvár]

fények és árnyak A véznaujjú maki éjszakai életmódjára hatalmas szemei utalnak, amelyekben a tapetum lucidum nevű hártya is hozzájárul a fénysugarak hatékonyabb hasznosításához. Meghosszabbodott középső ujjával így könnyedén kiszedegeti a rovarlárvákat a fatörzsből. ELTERO MEZETEK Az állatok többségénél a látásnak nélkülözhetetlen szerepe van a táplálék felkutatásában, a párválasztásban, a tájékozódásban, vagy éppen a fajtársak felismerésében. Már egyes egysejtűek is képesek a sejthártyájukkal vagy parányi sejt-szervecskével érzékelni a fényt. A szem azonban csak a férgeknél jelenik meg elö'ször. Ez az ún. gödörszem csoportokba tömörült, fényérzékeny sejtekből áll, és a kültakaró mélyedésébe süllyed. A legfejlettebb látószerv viszont a hólyagszem, amely a polipokra, a tintahalakra és a gerincesekre jellemző. Ennél a szemtípusnál a fényt egy lencse fókuszálja, azaz vetíti a fényérzékeny idegsejteket tartalmazó recehártyára - más néven retinára -, az idegsejtek pedig elektromos jelet továbbítanak az agyba, ahol a képalkotás történik. ^ baglyok többsége, köztük az uhu éjszaka, gyenge fényviszonyok mellett vadászik, ilyenkor is kiválóan látnak, mivei ilenger alakú szemük a koponyájukhoz képest hatalmas méretű, viszont épp ezért nem tudják mozgatni őket a szemüregben. A fejüket azonban mindkét irányba, 135''-os szögben képesek elforditani, vagyis elég a nyakukat „megtekerni", és a hátuk mögé látnak. iP Izzo szemek Ha sötétben rájuk világítunk, parányi tükörként veri vissza a fényt a macskafélék, a kutyafélék, több patás állat - Ló és szarvasmarha -, a csontos és porcos halak, a krokodilok, az erszényesek és egyes madarak - kivik, baglyok - szeme. Ezeknél az állatoknál ugyanis a retina alatt található egy különleges hártya, az ún. tapetum lucidum. A szembe beérkező, és a recehártyán áthaladó fény erről a különleges felületről visszaverődik, és még egyszer áthalad a fényérzékeny sejteken. Ennek az ügyes megoldásnak köszönhetően például a macskafélék esetében hatodannyi fény elegendő a látáshoz. Erzeki vándorlás A fiatal lepényhalak szemei kezdetben .megszokott' helyükön, a koponya két oldalán ülnek, ám az idő múlásával az egyikük .vándorútra kel", és addig megy, amíg a másik mellé nem ér. Kifejlett állapotban ugyanis a rejtőzködő életmódú lepényhalak az oldalukon fekszenek a tengerfenéken, és így egyszerre mindkét szemükkel figyelhetik a fölöttük zajló eseményeket