Evolúció és genetika [antikvár]

Tegnap, ma és holnap ARCOK A MÚLTBÓL Az Australopithecusok koponyája (alul) kis agytérfogatról és erős állkapocsról árulkodik. A ci-ó-magnoniként ismert modem ember egy képviselője már fejlettebb koponyával, valamint nagyobb agykapacitással rendelkezett (jobbra) ^ Il M ikor jelentek meg az emberek? Mi különít el minket az állatok más képviselőitől? Hogyan alakult ki a nyelv? Miért olyan fontos, hogy képesek voltunk megfejteni az emberi genom szekvenciáját? Ez a könyv válaszokkal szolgál ezekre és az emberi evolúció egyéb rejtélyes és csodás kérdéseire. A tudósok úgy tartják, hogy a modern ember Afrikából ered, mert ott találták a legrégebbi csontokat. Ugyanakkor a genetika is erre a következtetésre jutott, mivel a DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy minden változatos bőrszínű vagy testalkatú emberi lény a 150 000 évvel ezelőtt élt afrikai vadászó-gyűjtögető népektől származik. A kövületeket vizsgálva a szakértők arra k is rájöttek, hogy már kétmillió éves k koponyáknál is megfigyelhető az P a két speciális kidudorodás, ami az 0 agy beszédközpontját rejti, s vele % azt a képességet, ami légii alább annyira fontos volt, mint megélezni egy követ " ' vagy eldobni egy dárdát. A tudománynak köszönhetően kijelenthetjük, hogy az agy a fajok evolúciója során drasztikusan megváltozott, legösszetettebb formáját pedig az emberben érte el. Ez tette lehetővé egyebek mellett az információtárolás képességét vagy például a rugalmas viselkedést, melyek az embert hihetetlenül komplex fajjá teszik. Ennek a könyvnek a célja elmesélni és az illusztrációkkal bemutatni azokat az eredményeket, amelyekre hosszú évszázadok kutatómunkájával, sikerek