kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. E. Baconsky - Ezen a tájon [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/783/4174783.jpg "A. E. Baconsky - Ezen a tájon [antikvár]")
Ezen a tájon [antikvár]
A. E. Baconsky, Adrian Paunescu, Alexandru Andritoiu, Anavi Ádám, Aurel Ráu, Bányai József, Bartalis János, Bodor Pál, Bözödi György, Cezar Baltag, Csávossy György, Cseke Gábor, Csiki László, Czegő Zoltán, Dali Sándor, Demostene Botez, Endre Károly, Eugen Frunza, Eugen Jebeleanu, Fábián Sándor, Farkas Árpád, Florenta Albu, Franz Liebhard, Hajdu Zoltán, Hans Schuller, Hervay Gizella, Horváth Imre, Horváth István, Ioan Alexandru, Ion Banuta, Ion Brad, Ion Caraion, Jancsik Pál, Kányádi Sándor, Kenéz Ferenc, Király László, Kiss Jenő, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Magyari Lajos, Majtényi Erik, Marcel Breslasu, Maria Banus, Marin Sorescu, Méliusz József, Mihai Beniuc, Miklós László, Mikola Korszjuk, Miron Radu Paraschivescu, Molnos Lajos, Murgu Pál, Nichita Stanescu, Nicolae Labis, Nina Cassian, Otilia Cazimir, Radu Boureanu, Sorin Teodorescu, Szász János, Székely János, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Tompa László, Tóth István, Tömöry Péter, Tudor Arghezi, Veronica Porumbacu, Virgil Teodorescu, Werner Bossert, Zaharia Stancu
Minden ember tudatában hordoz egy képet, amit bármikor pillanat alatt fölvetíthet egy láthatatlan vászonra vagy falra: a szülőföldét, a hazáét. Nem egyszerű fénykép, bár fölismerhetők rajta hegyek, patakok, utcák, városok vagy falvak, no meg emberek, ismerősök is, de az egész mégis több mint az emlékezet fényképe. Több minden gyül össze azon a képen, szinte minden amit megéltünk, és érzünk, amit gondolunk arról a tájról, világról és azokról az emberekről, amit és akikat együttvéve hazának...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1280 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Minden ember tudatában hordoz egy képet, amit bármikor pillanat alatt fölvetíthet egy láthatatlan vászonra vagy falra: a szülőföldét, a hazáét. Nem egyszerű fénykép, bár fölismerhetők rajta hegyek, patakok, utcák, városok vagy falvak, no meg emberek, ismerősök is, de az egész mégis több mint az emlékezet fényképe. Több minden gyül össze azon a képen, szinte minden amit megéltünk, és érzünk, amit gondolunk arról a tájról, világról és azokról az emberekről, amit és akikat együttvéve hazának nevezünk. Ha ezt a képet felvillantjuk különös lelki állapot vesz rajtunk erőt, amit nehezen tudunk nevén nevezni: a ragaszkodás, a hűség, az odaadás hullámhosszain sugárzódnak gondolataink és érzéseink.
Sokminden kavarog e hullámhosszakon, nem csak amit mi, hanem egyidejűleg az is, amit őseink megéltek, vagyis a történelem. Furamód álmaink is ott kápráznak, az, amit jövőnek nevezünk. És mindez - múlt, jelen, jövendő, fák, füvek, hegyek, városok, emberek - meg is szólal és anyanyelvünkön beszél. De miről is? Jószerint arról, amiről az ember mindennapi beszélgetéseiben csak nagyritkán ejt szót, de ami mégis ott áramlik a szavak sodra alatt: a szeretetről, az elszántságról, a felelősségről, harcokról, örömről és bánatról, az otthon biztonságáról. Tamási Áron mondta, hogy az ember azért él, hogy valahol otthon érezhesse magát...
Termékadatok
Cím: Ezen a tájon [antikvár]
Szerző:
A. E. Baconsky
,
Adrian Paunescu
,
Alexandru Andritoiu
,
Anavi Ádám
,
Aurel Ráu
,
Bányai József
,
Bartalis János
,
Bodor Pál
,
Bözödi György
,
Cezar Baltag
,
Csávossy György
,
Cseke Gábor
,
Csiki László
,
Czegő Zoltán
,
Dali Sándor
,
Demostene Botez
,
Endre Károly
,
Eugen Frunza
,
Eugen Jebeleanu
,
Fábián Sándor
,
Farkas Árpád
,
Florenta Albu
,
Franz Liebhard
,
Hajdu Zoltán
,
Hans Schuller
,
Hervay Gizella
,
Horváth Imre
,
Horváth István
,
Ioan Alexandru
,
Ion Banuta
,
Ion Brad
,
Ion Caraion
,
Jancsik Pál
,
Kányádi Sándor
,
Kenéz Ferenc
,
Király László
,
Kiss Jenő
,
Lászlóffy Aladár
,
Lászlóffy Csaba
,
Létay Lajos
,
Magyari Lajos
,
Majtényi Erik
,
Marcel Breslasu
,
Maria Banus
,
Marin Sorescu
,
Méliusz József
,
Mihai Beniuc
,
Miklós László
,
Mikola Korszjuk
,
Miron Radu Paraschivescu
,
Molnos Lajos
,
Murgu Pál
,
Nichita Stanescu
,
Nicolae Labis
,
Nina Cassian
,
Otilia Cazimir
,
Radu Boureanu
,
Sorin Teodorescu
,
Szász János
,
Székely János
,
Szemlér Ferenc
,
Szentimrei Jenő
,
Szilágyi Domokos
,
Szőcs Kálmán
,
Tompa László
,
Tóth István
,
Tömöry Péter
,
Tudor Arghezi
,
Veronica Porumbacu
,
Virgil Teodorescu
,
Werner Bossert
Zaharia Stancu
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............