Fényesszemű mókus kalandjai [antikvár]

FÉNYESSZEMŰ MÓKUS KALANDJAIOtthon.- Fényesszemű! Fényesszemű! Fényesszemű! Hol vagy? Gyere azonnal! - kiáltotta egy ijedt hang.Őszi este volt és mindjobban sötétedett. Rágicsáló úr ijedten ugrált a lehullott levelek között és izgatottan kereste haszontalan fiacskáját. Fényesszemű nem felelt, pedig jól hallotta a hivást; elbújt egy halom szárazlevél közé, amelynek olyan volt a színe, mint az ő bundácskájának és Rágicsáló úr bizony elmehetett volna mellette, és mégse vehette volna észre, ha csak a szemeitől függött volna a dolog. De Fényesszemű megfelejtkezett az apja szimatjáról! Mert Rágicsáló úr. ha nem is láthatta a fiát, annál jobban megérezte a szagát; egy szempillantás alatt kiráncigálta rejtekhelyéből és alaposan elverte a szófogadatlan fickót.